A mostani hétvége egy része kicsit "más"-ra sikeredett. Tegnap egy miniséta a tóhoz, pár kép készítése, merengés. Élveztem a tökéletes csendet. Nem gondolkodtam semmin, csak csodáltam a természetet. Este helyi pub, jót beszélgettünk. Ezek azok a pillanatok, amikor minden mást ki tudsz zárni magadból. Aztán minden jónak vége szakad egyszer, zárás. Több szempontból. Gondoltam, nem megyek haza, sétálok egyet, ezért megindultam. Egyik utcából a másikba, közben tucat gondolat ment át az agyamon; álszent barátokról, múltról és jövőről...
A jövő hétvége nagyon más lesz. Belementem a dologba, hogy haver névnapjával együtt megtartom a születésnapomat is. Pedig nem akartam, annak ellenére, hogy kb. 13. éve így csináljuk. Egyszerűen elegem lett egyesekből, hogy pofátlanul előttem mutatják, mennyire alá akarnak nekem ásni. Szóval que sera...
Írtam Neki is, de most kihagytam a szokásost, már ahhoz se volt erőm.
Séta az új kulcsszó. Lehet az ünneplésem is azzal fog végződni. Nem ellenkezem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.