A világ legjobb koncept-albuma, a világ talán legjobb együttese által. Egy zenei remekmű, 30 éve töretlen sikerrel. Talán a legjobb szám. (Comfortably numb) Viszont kétségtelenül a világ legjobb gitárszólója. (szintén Comfortably numb) Pink Floyd. Az együttes zsenije. Egy élő rocklegenda. Roger Waters. The Wall – Live.
Fenomenális show-ra számítottam és meg is kaptam azt. Kicsit több mint 2 óra tökéletesség. A budapesti koncert már hónapok óta teltházas volt. Kiemelt állóhelyes jeggyel a kezemben vártam az előadást, és hála egy bolgár férfinek, az első sorban álltam már 19:15-kor, a mikrofonnal – és később Rogerrel – szemben. A show negyed 8 után kezdődött, amikor két katona belépett oldalról a színpadra, a babával, mely az "ős-turnén" is már jelen volt. Felcsendültek az ismerős szavak a Spartacus c. filmből, majd Roger megszólaltatta trombitáját a színpad mögül és hatalmas tűzijátékkal elkezdődött a show, az In the flesh c. számmal.
Részletekbe nagyon nem is megyek bele, inkább mellékelek egy linket, mit lehetett látni, hallani. Egy pár dolgot azért: vizuálisan, zeneileg csúcs, tökéletes, hibátlan. Az Another brick in the wall Pt. 2 c. számnál 16 abonyi gyerek szerepelhetett, hála Watersnek. Mindegyikükön fekete póló, fehér felirattal: "Fear builds walls". Ügyesek voltak, bár látszott, hogy meg voltak illetődve a 15 ezer ember láttán. A Mother szám „Mother should I trust the government?” sorainál a falon megjelenő „No fucking way” hatalmas ovációt váltott ki.
A műsor felénél egy 25 perces szünet várt ránk, akkor már állt a fal természetesen és rajta elesett katonák, aktivisták stb. képei jelentek meg, adatokkal együtt, mint a műsor elején a The thin ice c. számnál is. A megjelenítettek közt volt 9 éves kisfiú, iráni író, aktivisták, első, második világháborús katonák, vietnámi és iraki katonák. Voltak német katonák, de magyar is. Éppúgy ott volt a hősök közt Olof Palme, Gandhi, Sophie Scholl és Roger Waters apja is.
A Comfortably numb-nál és a Run like hell-nél tombolt az egész aréna, de hát ezt szerintem mondani sem kell.
Mindent összevetve garantáltan a legjobb koncertet láthatta aki ott volt, melyet Magyarországon valaha is előadtak. De megkockáztatom, hogy ez a turné talán a legjobb, mely valaha a világon volt. Garantáltan történelmet írt és garantáltan be fog kerülni a zene történelmébe.
A koncert tracklistája:
- In The Flesh?
- The Thin Ice
- Another Brick In The Wall, Part 1
- The Happiest Days Of Our Lives
- Another Brick In The Wall, Part 2
- Mother
- Goodbye Blue Sky
- Empty Spaces
- What Shall We Do Now?
- Young Lust
- One Of My Turns
- Don't Leave Me Now
- Another Brick In The Wall, Part 3
- The Last Few Bricks
- Goodbye Cruel World
Intermission
- Hey You
- Is There Anybody Out There?
- Nobody Home
- Vera
- Bring The Boys Back Home
- Comfortably Numb
- The Show Must Go On
- In The Flesh
- Run Like Hell
- Waiting For The Worms
- Stop
- The Trial
- Outside The Wall
Bővebben a turnéról és a showról: The Wall live
Végezetül köszönet két embernek, kiket a koncert előtt ismertem meg. Köszönetem tehát a bolgár kollegának, amiért foglalt nekem helyet az első sorban, és köszönet Rékának Fehérvárról a képekért és videókért, melyeket helyettem csinált és küldött el. Hálám örökké üldözzön titeket…
Végül, de nem utolsó sorban köszönet Czakynak és Tominak, hogy náluk aludhattam Fehérváron, ezzel lényegesen megkönnyítettétek a dolgomat. Egyszer meghálálom nektek is, becsszó…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.