Nos, megvolt az előzőleg említett összevont buli. Persze, nem nagyon akartam, de így utólag, hát...egyszerűen fergeteges volt. Ezzel a válogatott társasággal, ott, addig... Előjött a nosztalgia, ölembe a tábla, amit még régen csórtunk. Szépen alá van írva, én meg osztom a sztorit a fiatalabbaknak, amikor az élet még élet volt. Majd ráraktuk egy szobai szemetesre az ereklyét és nyomtuk a 21-et. A vesztes (mármint 3 bukta után) nyomhatta a piát. Az eredmény meglett, így hát lefújtuk egy idő után a dolgot. Zárójelbe: vesztettem eleget...
- Adj még egy lapot...még egyet...húúú, hát ez fasírt.
Rögtön szállóige lett, hogy: ez fasírt, fasírtom van, fasírtba vagyok.
Az este csúcspontja: Békától kaptam egy üveg ecetet (mert Ecet a becenevem) a pezsgő mellé. Elkapott egy orbitális röhögőgörcs. De nem csak engem. :)
Mindezek után a szokásos házibulis hangulat, beszélgetés, sok nevető arc, jó hangulat, pia stb. Tényleg, így utólag nem bántam meg, mert többet ért ez az este bárminél.
Fiúk, lányok, köszi szépen!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.