Hrabal életrajzi trilógiájának második kötete.
Éppúgy, mint az előző kötetben, ebben a kis történetekből álló műben is megelevenedik a kis város, ahol megállt az idő. Kicsit ismétlően hangzik, de itt is, ahogy a Sörgyári capriccio-ban, a már jól megszokott karakterekkel találkozhatunk és persze Francinnal, Pepin bácsival és Hrabal édesanyjával.
Az egyszerű, kedves, vicces, de sokszor ironikus történetek mind-mind azt a hamisíthatatlan „hrabali”-t hordozzák magukban, melyet már megszokhatott mindenki, aki a híres cseh író műveit lapozgatja.
Erről a könyvről egyebet nem is nagyon szeretnék írni, aki már olvasott Hrabaltól valamit, tudja, mire számíthat. Nem lesz néha könnyű olvasni, de aki el tud benne mélyedni, annak e könyv sem lesz csalódás.
Végezetül csak egy megjegyzés a könyv kiadását illetően. Rengeteg benne a helyesírási hiba, a rosszul elválasztott szavak csak úgy hemzsegnek. Ennyi pénzért ez így eléggé gáz.
A könyv címe: Díszgyász
Az íróról: Bohumil Hrabal
Európa Kiadó, 261 oldal, 3000 Ft.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.